Magyarország

"Az országjelentés a magyar oktatás fő jellemzőit mutatja be. Az általános kép mellett, adatokkal és diagramokkal illusztrálva vázolja fel azokat a trendeket, amelyek a rendszer szerkezetének és működésének aktuális változásain keresztül ma hatással vannak a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási és életesélyeinek alakulására. A dokumentum a kihívásokra és azokra a kérdésekre fókuszál, amelyek javításra szoruló területeket jelölnek ki Magyarország számára. Ugyanakkor azonban következetesen utal olyan szigetszerű hazai jó gyakorlatokra is, amelyek belső erőforrásai és kiindulási pontjai lehetnek a megoldások keresésének."

A dokumentum főbb részei

A magyar iskolarendszer szerkezete és az egyes területek fő jellemzői (bölcsőde, óvoda, elemi és középiskola, szakoktatás, pedagógusképzés).
A társadalmi befogadás és a kirekesztés témakörét érintő fő sajátosságok az oktatás, a kormányzás és a társadalom szintjén.
A befogadás kérdéskörének legfontosabb fogalmai, szereplői és szervezetei Magyarországon.
A témakörhöz kapcsolódó magyar indikátorok.
A legfontosabb kihívások, amelyek tanulási szükségleteket körvonalaznak a társadalmi befogadást támogató oktatás nézőpontjából.

Az ország tanulási céljai

Olyan modellek megismerése,

amelyek a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadása és tanulási, illetve életesélyeinek növelése érdekében, egyszerre képesek tartósan megvalósítani:

az oktatási rendszer kormányzati ciklusokon átívelő, szakmai konszenzusra támaszkodó fejlesztését, és a különféle beavatkozások rendszerszintű koherenciáját,
az oktatási intézmények tanuló szervezetekké válásának támogatását e dimenzióhoz kapcsolódóan,
a vezetők és a tanárok saját intézményen túl mutató, hálózatos formában megvalósuló tanulását és együttműködését e témakörben.

amelyek csökkenteni tudják a többségi társadalom előítéletességét, és képesek elősegíteni a partneri együttműködés kultúrájának erősödését az ország különböző szintű közösségeiben.

A dokumentum főbb állításai, tanulságai

Magyarországon számos tényező akadályozza a társadalmi mobilitást, és járul hozzá a születéskor meglévő szociokulturális különbségekből fakadó esélyegyenlőtlenségek tartós fennmaradásához.

A társadalom szintjén a legfontosabb ilyen tényezők a következők:

A leginkább sérülékeny csoportot a romák képezik, akiknek nagyobb része rosszabbul él, mint a társadalom átlaga, bár a szegények többsége nem roma.
A tartós szegénységben élő gyerekek – etnikai hovatartozásuktól függetlenül –, nagyon sok hátrányt halmoznak fel, mire iskolába kerülnek, s ennek leküzdéséhez több segítségre lenne szükségük.

Az oktatási rendszer szintjén megjelenő legfőbb gátló tényezők:

A hátrányos helyzetű térségekben nincs elegendő bölcsődei ellátás, ezért nagyok a fejlettségbeli különbségek az óvodába kerülő gyerekek között.
Az óvodapedagógusok szakmai tudását - a gyermekek fejlődési sajátosságaira vonatkozóan-, fejleszteni kellene ahhoz, hogy 3-6 éves korban érdemben csökkenteni tudják ezeket a különbségeket.
Szükség lenne egy olyan országos hatókörű programra, amely e különbségek kiegyenlítése érdekében támogatná az óvoda és az iskola közötti átmenetet.
Bár az általános iskola alsó tagozatán erős hangsúly kerül az alapképességek fejlesztésére, a felső tagozatán ez már kevés figyelmet kap. Így a gyerekek iskolai eredményességét ettől kezdve alapvetően családi hátterük határozhatja meg.
A magyar oktatás rendszerben megfigyelhető, hogy a különböző adottságú és társadalmi helyzetű fiatalok eltérő középfokú iskolákba lépnek át 10, 12 vagy 14 éves korukban, így a szelekció korán megtörténik.
A gyengébb teljesítményű és hátrányos helyzetű tanulók jelentős hányada előtt inkább a szakképzés áll nyitva.
Az általános oktatás tanterve mindegyik iskolatípusban tantárgyakra tagolódik, az elméleti ismeretek átadását és leginkább a kognitív kompetenciák fejlesztését célozza.
Az iskolák többsége nehézségekkel küzd a tanulók képességbeli és kulturális sokféleségének kezelésében.
A többségtől lemaradó tanulók gyakran idő előtt kisodródnak az oktatási rendszerből.
Az induláskor meglévő kulturális különbségek a közoktatás időtartama alatt válnak tanulási hátrányokká, meghatározva az érintett fiatalok teljes életpályáját.

Egyéb gátló tényezők a szakpolitika szintjén

Az oktatási rendszer inkluzív szemléletű átalakítását, az alapkészségek megerősítését, a pedagógus szakmai felelősségére és autonómiájára támaszkodó, differenciáló módszertan széleskörű megalapozását számos reformtörekvés vette célba a 21. század első évtizedében, amit továbbképzési programok sokasága támogatott, azonban ezeknek a programoknak elmaradt a folytatása.

A magyar szakértők által összeállított angol nyelvű országjelentés ezen a linken érhető el!