Szlovénia

„A befogadás olyan koncepció, amit előbb voltunk képesek külföldről importálni, mint hogy magunk időt fektettünk volna a fejlesztésébe. Bár a befogadás folyamatát az Oktatási Minisztérium támogatja és számos szakmai találkozót szerveztek a témában, valamint az elmúlt évtizedben megjelentek a témához kapcsolódó tudományos és szakmai publikációk és könyvek is, a fogalommal kapcsolatban még mindig gyakran tapasztalható egyfajta döbbenet mind a közvéleményben, mind az iskolai gyakorlatban.”

Problémafókuszok

Az országjelentés, ahogy a fent kiemelt mondatokból is látszik, igen reflektív módon tárgyalja a szlovén közpolitika és intézményrendszer befogadással kapcsolatos gyakorlatát, a következő problémafókuszokat megfogalmazva:
„Bár a szakértők szerint vannak különféle rendszerszintű megoldások (például pénzügyi támogatás az alacsonyabb szociökonómiai státuszú hallgatók számára, szakértői protokoll az SNI tanulók inkluzív oktatásához, nemzeti és egyéni szinten megfogalmazott program adaptációk, többlet tanári létszám és csökkentett osztálylétszámok az SNI tanulókat oktató iskolákban), mindezek nem biztosítják a gyakorlatban a minőségi oktatás normáinak teljesítését.” 

A dokumentum fő részei

Az intézményrendszer nemzetközi összehasonlításra alkalmas bemutatása után a jelen problémakörrel kapcsolatos jellegzetes szlovén nemzeti szempontokat ismerhetjük meg, a feldolgozáshoz javasolt három témacsoportban. Először iskolafokok szerint, éspedig: A kora gyermekkori gondozás és nevelés rendszere és a kötelező oktatásba való átmenet; Általános iskola; Felső középfok osztásban; majd az oktatás kormányzásának szempontjából, ezen belül Az oktatási jogalkotás jellegzetességei, illetve Tanári policy címszó alatt, végül pedig Szociális dimenzió témában, minden esetben törekedve a megállapítások háttéranyagokkal történő alátámasztására (a jogalkotásról szóló fejezet például 12 különböző útmutató és háttérdokumentum linkjét tartalmazza).
Ezt követi a dokumentumnak a hazai terminológiát bemutató része, az angol diversity, equality, equity, inclusion, inclusive education, Special educational needs (SEN) or special educational needs and disabilities (SEND) címszavak alatt.
A következőkben a helyi stakeholdereket azonosítja a jelentés, bemutatva az intézményvezetés, az iskola (óvoda) mint szervezet, a támogató szervezetek – részletesen is tárgyalva a tanácsadó szolgálatok munkáját –, majd a szülők szerepét és részvételük lehetőségeit, ezt követően pedig négyfokú skálán (a többi országjelentéssel összehasonlítható módon) pontozva mutatja be a legkülönfélébb szereplők (szociális munkás, pszichológus, pályatanácsadó, rendőr stb.) részvételének erősségét.
A továbbiakban az anyag bemutatja az inkluzív oktatás eredményességével kapcsolatos nemzeti indikátorokat, elemezve, hogy milyen eredményeket sikerült elérni és milyen további célkitűzések vannak a tényekre alapozott oktatásfejlesztés célkitűzésének megvalósítása területén.
A dokumentum a tanulási célok és ajánlások megfogalmazásával zárul, melyet a feldolgozott adatokat bemutató gazdag melléklet követ.

Tanulási fókuszok

A dokumentum a témához kapcsolódó szlovén tanulási szükségletek között külön-külön mutatja be az alacsony szocio-ökonómiai státuszú fiatalokkal (általában) kapcsolatos kérdéseket és a szakképző iskolákban tanuló SNI diákok magas számarányából következő kérdéseket (vagyis utóbbi kérdésben sokkal fókuszáltabb, míg az előbbi esetében sokkal általánosabb, ugyanakkor aprólékosan sok szempontra kiterjedő kérdésfelvetéseket látunk).
Az Európai tanulási perspektíva címszó alatt a szerzők kérdésekre válaszolva fejtik ki, hogy milyen sajátos fókuszokkal dolgoznak a fejlesztés során, illetve hogyan tudnak a szlovéniai tapasztalatokkal a tudásmegosztáshoz hozzájárulni; mindvégig reflektálva a Dovnes és mtsai által megalkotott referenciakeretre (Structural indicators for inclusive systems in and around schools, 2017).

Tanulságok

Az oktatási egyenlőtlenségek fogalmát a jelentés a 10. oldalon így ragadja meg: „Oktatási egyenlőtlenség egyfelől az, amikor az oktatási tevékenységeket a tanulók sajátos (fizikai és / vagy mentális) egészségére, illetve fejlődési, kulturális, társadalmi-gazdasági és egyéb körülményeire tekintet nélkül végzik, illetve másfelől az, amikor a tanuló körülményeit túlságosan könnyen használják ürügyként arra, hogy nem teljesítik a vonatkozó oktatási sztenderdeket, miközben megfelelő támogatással a tanuló képes lenne a magasabb szint elérésére.”
A jelentés egészéről elmondható, hogy tudatos reflektálás az itt megfogalmazott problémára és kihívásra, melynek során gazdag tényanyagra és szakirodalomra támaszkodik, szem előtt tartva a tényekre alapozott fejlesztés módszertani követelményeit.

A szlovén szakértők által összeállított angol nyelvű országjelentés ezen a linken érhető el!